2012. április 30., hétfő

Áprilisi méreckedés

Az előző méréskor Gizmó: 1410 grammos volt, Picúr: 1046 grammos.

A mai mérésen pedig Gizmó: 1393 gramm, Picúr: 1076gramm.

2012. április 28., szombat

Erkélyjelenet

Már tegnap is olyan ragyogó idő volt kint, hogy délután (suli után) ki is vittem a malackákat az erkélyre, hogy napozzanak, szaladgáljanak egy kicsit. Mára is csodálatos időt jósoltak, hogy úgyhogy reggeli után kitettem őket és kint is maradtam velük. Reggel még elég álmosak voltak és nem nagyon bújtak elő, de alig egy órával később már önfeledten szaladgáltak, jól ki is fáradtak. Délben maratoni alvás következett. Aztán úgy estek neki a száraz tápnak, mintha sosem kapnának enni. 
Úgy terveztem, hogy az egész napot kint fogják tölteni és csak késő délután fogom őket behozni, volt bőven vizük, árnyékos helynek ott volt a szállító dobozuk, szárazták, széna és egy kis alma héja is járt neki. Sok-sok képet készítettem, fel is tettem egy albumba.  
2012. május 1.
Katt. a képre....

2012. április 22., vasárnap

Szundi

Gizmó elég zizi volt ma, és folyton leverte a szénatartó rácsot és lökdöste a Picúrt. Egy darabig visszaraktam a helyére, aztán meguntam és hagytam úgy, ahogy volt. Gondolom jó szórakozás volt számára, hogy amint leveri a rácsot, a gazdi ott terem, visszarakja a rácsot és simit kap az okos feje.
Szóval leszedte a rácsot, és úgy falatozott a szénából, majd mérges lett, hogy a rácstól nem tud lemenni a forgácsba az emeletről, végül elnyomta az álom a szénarácsban.

Ugyanis ő a forgácsban szeret aludni, vagy a zöldséges tál mellett. Meg is harapott ma. Nem vészes, csak jelezni akarta, hogy nem kívánatos személy vagyok "most".
Picúr viszont az emeleten a házikóban érzi magát biztonságban és ott szokott pihenni. Mert ott biztos, hogy senki sem fogja bántani (amúgy sem tesszük!). Most azonban az alvó Gizmótól és a rácstól nem tudott felmenni, így a forgácsban kényszerül álomra hajtani a fejét.

2012. április 10., kedd

Tavasz


Tavasz

Tapsifüles nagy munkában,
Húsvét napja közeleg,
Nyusziéknál kicsi és nagy,
Piros tojást festeget.
Mikor elkészül a nagy mű,
Kis kosárba helyezik,
S meglepetés ajándékkal,
Alaposan elrejtik.
Úgy hallottam, itt is jártak,
Valamit elrejtettek….
Vajon hol lehet a kosár?
Keressük meg, gyerekek!
K. László Szilvia

2012. április 6., péntek

Séta az erkélyen

Tegnap olyan jó idő volt, hogy szívesen kivittem volna a malackákat a szabadba sétálni egy kicsit. De féltettem őket, hogy kullancsot szednek össze. Még nem vettem nekik sem nyakörvet, sem pedig valamilyen cseppentőt, úgyhogy hirtelen nem tudtam levinni őket. De nagyon szerettem volna, ha szabad levegőn vannak. Az erkély köve még nem melegedett fel, de leraktam egy kis szivacsmatracot és letakartam pléddel. Így tudtam egy kicsit az erkélyen, kellemes melegben sétafikálni. És tetszett neki. Azt hittem, hogy Picúr majd annyira félni fog, hogy ki sem jön a dobozából. Erre pedig nagy meglepetésnék, szinte még ki sem nyitottam a szállítódoboz ajtaját, máris ki akart jönni és jött is azonnal. Örültem neki nagyon. Néha kicsit úgy tűnt, hogy zavarja a busz vagy a csikorgó villamos, olyankor visszaszaladt a dobozba, de gyorsan ki is jött. Mind ketten élvezték a szabadságot.