Mikulás a malacokkal

Bizony a nagy szakállú nem feledkezett meg a malackáimról sem, hiszen ők is jó gyerekek voltak egész évben. Csokit ugyan nem hozott nekik a mikulás, mert tudja, hogy az egészségtelen számukra. Inkább egy fából készült bújóval és egy csörgős szénalabdával kedveskedett nekik.

A bújót eleinte elkerülték, sőt menekültek előle, nagy ívben kikerülték, elfutottak. A labda viszont nagyon tetszett nekik és pár perccel később már azon vitatkoztak, hogy melyiké a laszti. Húzták-vonták, jól elszórakoztak vele. Jó volt látni, hogy tetszik nekik amit a mikulás hozott.

Szerintem pár nap és elfogy a labda, úgyhogy nagyon kell figyelni, hogy a benne levő csengőt, nehogy megegyék, megrágják.

A bújót egyenlőre nem erőltetem, mert nem szeretik, csak a földön hagyom, hogy ismerkedjenek vele. Egyszer csak rájönnek, hogy mire is kell használni, és hogy azt meg is lehet rágcsálni.

Ez volt az első hármasban eltöltött mikulás, és nagyon remélem, hogy még sok-sok ünnepelt tölthetünk együtt.