A malackáknak kartondobozból csináltam bújókat, házikókat. Egyrészt ez ingyen van, tehát költséghatékonyabb, mintha faházikót vennék, másrészt pedig így nem kerül szálka a szájukba és a gyomrukba. Pont akkorára lett csinálva mindegyik, hogy a tetejére fel tud menni egy malacka és kényelmesen elfér rajta.
Eddig egyik sem vette igénybe ezt a pihenőhelyet. Ma Picúr valamilyen okból mégis csak felment a házikó tetejére és onnan nézelődött. Tetszett neki a dolog. Gizmó is csatlakozni akart az ő hercegnőjéhez. Fel is tette az első két mancsát a dobozra, de érezte, hogy ez számára nem stabil dolog és nem mászott tovább. Csak figyelt és panaszkodott. Aztán elszaladt, Picúr pedig utána ment.
Így elmesélve nem biztos, hogy átjön az érzés, de akkor abban a pillanatban olyan jó volt látni ezt a jelenetet.
Rögtön a média tanárom jutott eszembe, aki mindig azt mondja, hogy buták ezek az állatok. Hát most szívesen felvettem volna videóra a jelenetet és megmutattam volna neki. Akkor tuti, hogy nem mondogatná folyton, hogy a berögzült dumáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése