2012. november 6., kedd

Az alomtálcánk

Nem rég, pontosabban augusztusban készítettem el a malackáknak a kartonból készült alomtálcát. Most pedig itt volt az ideje újat készíteni, mert nagyon szétrágták. Már csak a szentlélek tartotta össze.



Szerencsére sikerült olyan jól megcsinálni, hogy a karton papír nem ázott el a vizelettől. Semmi baja sem lett, azt leszámítva, hogy a széleit szétrágták. 
Így valójában nem kellett újabb kartontálcát készíteni, csak új borítást rátenni. 

Találtam egy famintás borítást, ezt tettem rá és nagyon tetszik az új malac-wc.
Gizmó drágaságomban nem kellett csalódnom, amint beraktam a helyére a tálcát, már is elkezdte megrágcsálni a szélét, majd ebben aludt el.

Amikor felébredt, kivettem egy kicsit, hogy kényeztessem, simogassam. Akkor Picúrka döntött úgy, hogy ő is kipróbálja, hogy milyen az új alomtálcában szundikálni. 

Csak bízni tudok abban, hogy ez a tálca is kibírja legalább annyi ideig, mint az első. De, ha nem, akkor sincs nagy gond, mert megvan már a karácsonyra szánt borítás is.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon aranyosak, látszik, hogy tetszik nekik. :) Mi már teljes mértékben forgácsozunk, és ez egy darabig így is marad.

    VálaszTörlés
  2. Hogyhogy váltottatok? Könnyebb így takarítani, hogy minden forgáccsal borított, vagy gond volt az előző almozási rendszerrel?

    Nálunk általában már minden az alomtálcába megy, de persze vannak még balesetek. Nagyrészt viszont a kiszemelt helyre sikerül alkotni.

    VálaszTörlés
  3. Milyen ügyesek. :) Hogy sikerült megtanítani nekik? Azért váltottunk forgácsra, mert most nem tudom megszárítani a türcsiket az erkélyen. Nyáron majd visszatérünk rá, mert nagyon bevált, de így legalább kicsit változatos. Imádják a forgácsot. :D

    VálaszTörlés