2011. június 21., kedd

Róluk...

Nagy kalandok várnak még erre a két kicsi malackára. És csak reménykedni tudunk abban, hogy jól ki fognak jönni egymással.
Gizmót egy ismerősünk adta nekünk még 2010 júliusában. Akkor még kicsi volt, de nem olyan kicsi, mint most Picúr.
Nehéz volt rávenni a szülőket, hogy malackánk legyen. Aztán beleegyeztek, de nem gondoltam volna soha, hogy egyszer még egy malackánk lesz. Aztán nem rég szóba került, hogy Gizmó talán egyedül érzi magát, unatkozik napközben, amikor nem tudunk itthon lenni és vele foglalkozni. Szerettünk volna neki társat. Egy ideje már keresgéltem, hogy hol van egészséges, jó árban levő malacka. És tegnap meg is találtuk a megfelelő helyet. Ahol a malacok jól voltak tartva és még az ára is elfogadható volt. Anyát nem tartott sokáig meggyőzni, hogy a malackának nálunk van a helye.
Délutánra már itthon is volt az újdonsült családtag. Aki először a Lotti nevet kapta. Ő egy aranyos, csendes lány malacka. Aki még nagyon fél az emberektől. De ez nem is csoda. Eddig más malacokkal volt együtt és jól érezte ott magát. Szóval azzal nem lesz baj, hogy nem szereti Picúr a társaságot. Azért lett a drágaságunk végül Picúr, mert nehezen lehetett megjegyezni a Lotti nevet. Egyeseknek ez nehezen megy. De a Picúr név nagyon is illik rá. Hiszen olyan kicsi még. De egyszer majd megnő és akkor erős, nagy malacka lesz. Akkor már nem lesz olyan kicsi és vicces lesz azt mondani, hogy Picúr. Főleg, ha szép, nagy termetes lesz.
Most jött haza ügye. Így este nem nyúztuk már. Csak tettünk a ketrec aljába egy kis takarót és a tetejére is. Tettünk be neki gyorsan szénát. Aztán már a helyén is volt. Nem nagyon akartuk zavarni. Elég nagy stressz volt számára, hogy kiszakítottunk az előző környezetéből. Nem akartam tovább stresszelni. Ő elbújt, én pedig este betettem neki egy kis répát és uborkát. Nem tudhattam, hogy mi az amit megeszik, amit szeret. Az uborka hamar el is fogyott. A répa azonban ott maradt. Bár pár falatot azért evett belőle. A táphoz hozzá sem nyúlt, amit egy kis fém tálba tettem. Féltem, hogy éjszaka esetleg sírni fog, éhes lesz, úgyhogy kicsi darabokra tépkedtem egy nagy levél salátát és betettem a tálba. Nagyon hamar megérezte az illatát a salátának és gyorsan rávette magát. Éjszaka pedig minden rendben volt. 
Róluk fog szólni a blog. Nem szakértő írja a blogot, csak egy lány, aki imádja a malackáit és szeretné az első naptól megörökíteni kettejük közös életét.
Picúr.
Gizmó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése