Szegény Szöszike senkinek sem kellett. Elég sok ismerősömet megkérdeztem, hogy szeretne-e malackát?! De egyiknek sem kellett. Akinek kellett volna malacka, annak a kis Foltos volt szimpatikus.
Szóval szegény kicsi fiú nem kellett végül senkinek. Valamit viszont tenni kellett, mert Picúr pár napon belül megszülheti az újabb kicsiket. A héten már nem is sétált Picúr és Gizmó, így Szöszinek nem volt társa a sétában. Tényleg nem tudott szegényke már semmit sem csinálni a többiekkel.
Úgyhogy a héten ideje volt csúnya szóval mondva, túl adni rajta. Visszavittem a kereskedésbe ahonnan Picúr érkezett. Nem tudtam tényleg mást tenni már.
De biztos vagyok benne, hogy hamar jó helyre fog kerülni. Mert a kereskedésben most nem volt egyetlen másik malacka sem. Szóval aki betér a kereskedésbe több mint valószínű, hogy el fogja őt venni. Szóval nem kell sokáig ott lennie.
Sajnálom, hogy nem tarthattam meg és nem találtam neki új gazdit. De én rajta voltam az ügyön, amennyire csak tőlem telt.
Nem értem, hogy miért nem kellett egyetlen embernek sem. Pedig olyan édes, bájos, kedves, szereti ha simogatják, és tőlem már kézből is ette a salátát. Nagyon kezes kis malacka. Talán azért nem kellett senkinek, mert nem volt különleges? Az egész malacka szürke volt és csak a hasa volt fehér, illetve egy félkör volt a feje tetején. Talán nem volt elég vonzó senki számára, ahhoz, hogy elvigye, megtetsszen neki.
Talán a lányok kapósabbak, mint a fiúk. Lehet, hogyha sokkal különlegesebb lett volna, akkor annak ellenére, hogy fiú, mégis elkelt volna.
Új adtuk át a kereskedésben, hogy a kisfiút Fürgének hívják. Úgy tűnt, hogy a kereskedőnek is tetszik a neve. Talán tovább adja az információt a leendő gazdinak is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése