Három hetes tengerimalacok....eldőlt a nemük....

Az elmúlt héten mintha többet nőttek volna a kicsik, mint az első két hétben. Még mindig elférnek egy tenyérben.
Szerda este óta pedig már nem szopcsiznak a kicsik. Először a kis szürke próbálta ki az önitatót, aztán később foltoska. Gondoltam, hogy nem tart már sokáig ez az idilli kapcsolat. Nem is próbálkoznak Picúrnál. Ők is tisztában vannak azzal, hogy nincs értelme próbálkozni.
Még egy hétig vannak velünk és utána el kell búcsúznunk tőlük. Biztos nagyon nehéz lesz.
Picúr nem félti már őket annyira. Nem esik kétségbe, ha elveszem tőle valamelyik kicsit és megszeretgetem. A foltoska jobban viseli a kézben létet. Nem szalad el, nem menekül. A kis szürke viszont jobban fél az emberektől. Nekem hagyja, hogy kézbe vegyem, de a másik gazdinak már nem nagyon. Tőle mindig menekül. Pedig nem bántotta őt sem senki.
Már mindent megesznek, amit a szüleiktől kapnak. Sajnos kézből még nem fogadnak el semmit. De ez érthető is, hiszen még csak három hetesek és eddig anya jelentette számukra a biztonságot. Nagyon ragaszkodtak hozzá. Most kezdenek nyitni a világ felé.

A kis szürke fiú. Ezt elég nyilvánvalóan a tudtunkra adta. Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy az anyja popsiját szagolgatja, és próbálja megkörnyékezni. Ennél nyilvánvalóbb nem is lehetett volna, hogy ő bizony fiú.
Határozott egyéniség és nem lehet befolyásolni. Arra megy és akkor amerre szeretne. Még a szüleit is arrébb tolja, ha enni akar bármelyik táltól. Nem könnyű megfogni őt. Valahogy nem kedveli annyira, ha kézben kell lenni, sokat ficánkol. A simogatást sem nagyon szereti.
Talán az új gazdival majd jobban ki fog tudni jönni. Nagyon imádni való, mozgékony, eleven malacka. Aki nem válogat és minden megeszik. Legyen az zöldség, táp vagy a takaró széle.

A kis foltos pedig kislány. Talán ezért is barátságosabb. Őt Gizmó szokta többet kergetni, szagolgatni.
Nagyon szelíd, bár ő sincs még hozzá szokva a sok kézben léthez. Viszont sokkal jobban viseli a simogatást. Már tudja/érti, hogy ha kézbe veszem, akkor nem esik baja, csak sétálni viszem vagy este haza. Már nem szalad el annyira mind az elején, vagy mint ahogy a tesója.
Ő ne mindegyik zöldséget eszi meg, leginkább a répát hagyja a tálban.
Nem rágcsál össze-vissza, viszont szeret elbújni a takaró alá. Ha lehetne az egész napot ott tölteni. Szereti a szállító dobozt is, sok időt tölt benne.

Jól érzik magukat és boldogok, egészségesek, imádni valóak és gyönyörűek.