Pénteken voltunk ugye utoljára orvosnál Gizmóval és akkor azt mondta a doki, hogy a jövő héten minden nap menjünk és lekezeli a sebet.
Hát ma is útnak indultunk. Bár most öcsi nem tartott velünk, mert neki ma suli volt. Így sajnos egyedül kellett mennem.
Ma volt a főpróba a szállító dobozzal. És meg kell mondjam, hogy Gizmó nagyon is jól viselte az egészet. Azt hittem, hogy jobban meg fogja majd viselni a benne töltött idő, de nem így lett. Szépen nyugodtan elvolt benne, mozgolódott, nem zavarta a villamos zötyögése sem. Az úton és ide-oda mászkált a dobozban. A dokinál kicsit várni kellett, mert halaszthatatlan beszélgetni valója akadt a dokinak az asszisztens nővel. Azt hittem, hogy van bent valaki, de csak ők dumcsiztak. Kb. öt percet vártunk aztán behívott a doki. Most nem a mienk volt bent. Hanem a másik, aki jobban kedveli a tengerimalacokat. Legalábbis azt hiszem, hogy jobban szereti őket.
Szóval bejutottunk a vizsgálóba, mondta a doki, hogy szépen gyógyul a seb, de van egy kis gennyesedés, amit eltávolít. Kitisztította a sebet, majd jöhettünk is el. Alig voltunk bent öt percet. Minden rendben volt. Kedves doktor bácsi jól bánt malackával.
Azt mondta, hogy szerdán menjünk újra tisztításra.
Remélhetőleg a héten vége lesz az orvoshoz járásnak. Szeretném, ha végre visszatérne az éltünk a megszokott kerékvágásba.
Én jónak, szépnek láttam a sebet, de úgy tűnik, hogy ez nem így van. Bár a doki azt mondta, hogy jól gyógyul a seb. De eddig is ezt mondta, mégis még mindig orvoshoz kell Gizmóval járni. Tehát akkor még sincs annyira rendben a seb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése