2011. augusztus 22., hétfő

Gizmó a hím tengerimalac ivartalanítása

Mikor Gizmó hozzánk került arról volt szó, hogy lány. Aztán kiderült, hogy fiú.
Mindenki azt mondta, hogy ezek az állatok csoportban élnek és sokkal jobban érzik magukat, ha van mellettük egy malacka társ. Úgyhogy most nyáron elmentünk egy állatkereskedésbe és választottunk egy malackát. De előtte megkérdeztük az eladót, hogy Gizmó milyen nemű. Erre azt válaszolta, hogy fiú, csak éppen impotens és nem nemző képes. Így választottunk mellé egy lányt. Picúr pedig augusztus 19.-én ugye megellett két kicsi malackát.

Na ekkor hívtuk fel az állatorvost és jelentkeztünk be ivartalanításra. Mára kaptunk időpontot délután fél 5-re.
Reggel óta nem ehetett, ihatott semmit.
Azt hittem, hogy rosszabbul fogja viselni és majd visít, hogy ő lemaradt a reggeli etetésről. De nem sokat hallottunk a hangját. Néha felébredt és jelezte, hogy éhes, de ilyenkor egy kis simi elég volt és vissza tért a padlóra hűsölni.
Délután négykor szépen belehelyeztük a szállítóketrecébe és elindultunk az orvoshoz. Oda is értünk fél óra alatt. Még volt előttünk egy pár emberke. De csak kutyusokkal találkoztunk. Mielőtt minket behívtak előtte találkoztunk egy másik tengerimalaccal, aki akkor jött ki a műtőből. Láttuk, hogy mi lesz Gizmóval.
Pár perccel később már be is hívtak minket. Megvizsgálta az orvos. Mondta, hogy nem impotens és megműthetjük. Megfogta az asszisztens nő Gizmót, kapott egy altató szurit és egy adag fájdalom csillapítót  a dokitól. Még egy kicsit simogattuk, aztán kezdett elálmosodni Gizmócska, úgyhogy ideje volt kimenni a váróba.
Azt mondta a doktor bácsi, hogy fél óra múlva már vissza is kaptuk Gizmót. És ez így is lett. Háromnegyed ötkor került be a műtőbe és negyed hat után nemsokkal már ébredezett a vizsgáló asztalon.
Az asszisztens nő feltett rá egy gallért, kaptunk néhány jó tanácsot és elindulhattunk haza.
Mikor hazaértünk még elég kába és mozdulatlan volt. Azt mondta a doki, hogy akkor kaphat enni és inni, ha már teljesen felébredt és a lábain áll. Negyed nyolckor el is kezdhetett enni.



Lecsúszott néhány szelet uborka és egy kis répa is, meg persze a fincsi saláta is. Egy falat almára futotta még az erejéből, aztán már nem evett többet. Ennyi is elég elsőre, hiszen egész nap nem ehetett és még csak most tért magához.
Nem szereti a gallért és folyamatosan le akarja venni, de ezen kívül egyenlőre más nem figyelhető meg rajta. Biztos, hogy fáj neki és tény, hogy így nehezebb is enni és mozogni, de remélem, hogy reggelre már jobban lesz.
És bízom abban, hogy nincsenek nagy fájdalmai.
Jövő héten hétfőn kell majd varrat szedésre menni, addig pedig nem lehet össze engedni Picúrra. De majd az ágyon kerítünk alkalmat arra, hogy mégis csak együtt legyenek egy kicsit. Mert akkor túl sokáig lennének külön és azt nem szeretném ha elszoknának egymástól. Mert a jövő héten már jön a suli és akkor nem lenne elég időm itthon lenni velük délelőtt és nem tudnám figyelni őket. Úgyhogy azért napközben talán együtt lehetnének kicsit. De csak akkor engedem őket össze, ha Gizmó jól érzi magát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése