Túl az első karomvágáson

Gizmóval nem volt egyszerű az első karomvágás. Sötét a szőre és így a karma is. Így viszont nem lehet látni, hogy meddig tart a karomban az ér és nagyon nehéz levágni. Nem is olyan rendszerességgel vágjuk, ahogy a net mondja. Elméletileg egy felnőtt malacka karmait havonta egyszer kell vágni. Viszont Gizmó karmait inkább két hetente vágom és kevesebbet mint a világos színű malacok esetében. Így mindig nagyjából megfelelő méretű a körme és mégsem vágok bele az érbe. Eddig még egyszer sem sikerült belevágni az érbe. De nem akarom elkiabálni.

Szóval az első alkalom nem volt könnyű. Nagyon remegett a kezem, le is izzadtam rendesen, öcsi fogta Gizmót én pedig a végét kicsit levágtam a karmocskáinak. Lehet, hogy jobb lett volna elvinni orvoshoz, aki meg tudja mondani, hogy mennyi szabad egyszerre levágni, de nem akartam olyas valamire pénzt kiadni, amit kis gyakorlással mi is meg tudunk csinálni.
Közel egy év alatt pedig megtanultuk már Gizmóval és öcsivel, hogy ez nem egy rossz dolog, nem esik senkinek sem baja. Gizmó az első alkalommal is szépen viselkedett, az elején ugyan mocorgott, de ezt melyik malacka nem teszi. Aztán megszokta, hogy ezzel zaklatjuk. Az elején még feltétlenül kellett öcsi segítsége, de ebben az évben már kettesben is meg tudtuk oldani Gizmóval a dolgot.
A hátára fordítottam és rátettem a lábamra. Nem kellett törölközőbe csavarni, nem kellett öcsinek sem fogni. Már tudta Gizmócska, hogy mi jön és szépen nyugodtan tűrte az egészet. Természetesen utána mindig kapott egy kis ubit.

Eddig Picúr karmai annyira kicsik voltak, hogy nem kellett levágni. Egészen mostanáig. Eddig ha kézbe fogtam nem volt olyan éles és nagy a karma, hogy kellemetlenséget okozzon. Nem voltak most sem nagyok, csak hegyesek és túl élesek. Ha rajta múlt volna, akkor még maradhattak volna a hegyes kis karmok. Neki semmi gondja nem volt velük. Nem volt olyan nagy, hogy akadályozza a járásban, tisztálkodásban. Nekem viszont már annyira megkarmolta a kezemet, hogy fel is sértette a bőrt. Nem volt vészes, csak úgy néztem ki, mintha macskát tartanék. Szóval kénytelen voltak kezelésbe venni Picúrt és megszabadítani a hegyes karmoktól.
Az elején még örültem is annak, hogy ő világos szőrű és így világos karmokkal rendelkezik. Azt gondoltam, hogy ez gyorsan és könnyen fog menni, pár pillanat alatt túl vagyunk rajta. Aztán nem minden úgy alakult ahogy én azt elképzeltem. Picúr egy elég félős malacka. Ilyen a természete. Gondoltam, hogy nem fogja magát olyan könnyen megadni, mint ahogy azt Gizmó tette annak idején.
Azonban Picúr mindent elkövetett azért, hogy a karom vágás meghiúsuljon.
Nem hagyta, hogy a hátára fektessem és a lábamra tegyen. Nem volt jó az a megoldás sem, hogy a háta a hasamnál van és a lábait a kezemben tartom. Megharapott és megkarmolt többször is. Öcsi persze készen állt, hogy segítsen. A kezébe adtam úgy, hogy Picúr háta öcsi hasánál volt és a lábai felém voltak. Azonban öcsi sem úszta meg harapások és karmolások nélkül. Jó párszor átfordult öcsi kezében Picúrka és elbújt a hóna alá. A hátsó lába karmait sikerült könnyen, gyorsan levágni. De az elülső mancsait korán sem volt hajlandó a félelmetes karomvágó eszköz alá vetni. Végül lassan ugyan, de csak sikerült az első karmokat is megrövidíteni. Nem tetszett neki ez az egész művelet és nem kellett neki a jutalom ubi sem a végén.
De végre túl vagyunk rajta és nem fog mindenkit megkarmolni, aki kiveszi a helyéről. Most biztos, hogy haragszik rám és öcsire, de majd kiengesztelődik. Hiszen nem esett semmi baja. És ezzel ő is tisztában van.
Azt azonban meg kell állapítanom, hogy nem lesz vele egyszerű dolgom később sem. Más fából faragták Picúrt, mint Gizmót.
De hát valaminek csak kell történnie, hogy ne legyen olyan egyszerű az életünk.

Van speciális karomvágó ollónk, amit tengerimalacoknak és kisebb állatoknak találtak ki. Szóval nem okozok/okozunk neki fájdalmat, nem sérül meg és mégis gyorsan megy a művelet.
Annak idején amikor vettem, akkor még nem gondoltam, hogy sokat fogjuk használni. Csak azért szereztem be, mert Gizmó karmai egyre vastagabbak, erősebbek, keményebbek lettek és a hagyományos karomvágó olló nem vágta már le rendesen.
Most viszont igazán nagy hasznát vettük Picúr esetében, hiszen ezzel viszonylag rövid idő alatt le tudtam vágni a karmait. Az ollóval meg sem próbálkoztam volna, annyira izgága malacka. Féltettem, hogy valami baja esik, ha a rendes ollóval vágom le. Utólag már jó, hogy megvettem annak idején ezt az eszközt.