Ma először fogtam őket igaziból kézbe. Eddig figyelembe vettem azt, hogy nem szabad megfogni, mert az anyja könnyen elutasíthatja. De most szükséges volt a kézbe vétel. Ugyanis ki kellett takarítani a ketrecüket és ehhez ki kellett őket venni a helyükről. A földre nem állt szándékomban letenni őket, hiszen még olyan kicsit és hamar elveszhetnek. Inkább az ágyat tettem biztonságossá és oda tettem le őket. Először a kis szürkét vettem ki, aztán Picúr és végül a foltosat. Ha már kézben voltak, akkor megnéztem, hogy milyen szerszámmal rendelkeznek. Az biztos, hogy teljesen egyformák lent. Én lánynak mondanám őket, de még annyira kicsik, hogy nem vagyok ebben biztos. Eddig úgy tűnik, hogy Y alakú.
Gizmó is az ágyon volt a ketrecében, kicsit szagoltatták egymást, szaladgáltak egy nagyot az ágyon, aztán lepihentek két párna közé. Picúr pedig kicsit meglátogatta Gizmót.
Már nagyon ügyesen mozognak a kicsit, elég elevenek és sokat szaladgálnak. A simogatást még nem szeretik, elszaladnak, de ez nem is csoda. Most már minden nap ki fogom őket venni egy kicsit sétálni. Talán egész napra kint lehetnek majd a felügyeletem mellett az ágyon. Ha Gizmó kicsit jobban lesz, akkor talán többet tudnak majd együtt játszani. Sajnos nem lehet még Gizmót betenni a többiek közé a varrat szedésig. De nem is lenne sok értelme, mert Gizmó nem mozog, a kicsit viszont nagyon sokat mozognak, így csak zavarnák a pihenésben. Most mindannyian az ágyon vannak és ez több mint a semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése