Az első nap nagyon nehéz volt és rendesen meg is ijesztett Gizmó a bedagadt popsijával, azzal, hogy egész nap meg sem mozdult, nem is evett, sőt még inni sem volt hajlandó. A kedvenc uborkája sem kellett neki. Úgy kellett fecskendőből itatni vele a vizet. Bele kellett diktálni. Aztán este ugye jártunk a doktor bácsinál és kapott szuris fájdalomcsillapítót és sokkal jobban lett tőle. Este már egy kis vacsit is evett. Másnap ugye még mindig hatott a szuris gyógyszer és csak délben kellett szájon át másikat adni.
A második nap is nagyon nehéz volt, de már láttuk az alagút végét. Látszott, hogy hat a gyógyszer és jobban van.
Tegnap már egész jól volt, szaladgált, kergette a lányokat, apránként keveset, de eszegetett és este nyolckor pedig már magától ivott az önitatóból. Jó volt látni, hogy jobban van és képes már egyedül is inni.
Ma reggel pedig megelégelte az uborka és saláta keveréket és úgy döntött, hogy nem kell már neki. Helyette viszont evett füvet, fehér répát, sárgarépa levelét, tápos. Az elmúlt napokban sokkal több uborkát és salátát kapott, mert ugye nem akart inni és valahogyan pótolni kellett a folyadékot.
Biztos, hogy vannak még fájdalmai a gyógyszer ellenére, hiszen még nem telt el egy hét sem a műtét óta. Éppen ezért egyenlőre még kap gyógyszert. Bár azért szeretném tudni, hogy mennyire lehet erős a fájdalma. Nem szeretném, ha fájna neki, de azért azt sem akarom, hogy "feleslegesen" kapja a szert. Hiszen ez mégis csak gyógyszer.
Ma délután pedig úgyis vissza kell menni a doktor bácsihoz. Akkor megtudjuk, hogy meddig kap még fájdalomcsillapítót. Most ha minden igaz, akkor csak kontrollra megyünk.
Úgy látjuk anyával, hogy jól gyógyul a seb és már nem olyan dagadt a popsija, mint az első napokban. Egyre szebb. De majd a doktor bácsi megmondja, hogy mi is a helyzet.
Egyenlőre még nem tudom, hogy hánykor visszük dokihoz, mert mára is nagyon meleget ígérnek. Most is nagyon meleg van már. Este nyolcig úgy is rendel a doki, addig talán javul az időjárás. Sajnos korán reggel nem rendel. Szóval marad az esti találkozó.
Addig pedig eljátszanak négyesben az ágyon. Egyre jobban megszokja a gallért Gizmóka, de azért már alig várjuk, hogy hétfő legyen és végre levegyék róla. Akkor vissza kapjuk a régi Gizmócskánkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése